Biomedics Kisokos
NEUROTRANSZMITTER
A neurotranszmitterek kémiai anyagok (gyakran egyszerű aminosavak), melyek az idegsejtek és más sejtek között szállítják a jeleket, felerősítik azokat és irányítják. A neurotranszmittereket az idegsejtek képzik, tárolják. Csak akkor aktiválódnak, ha elegendő mennyiségben kerülnek kibocsátásra, és a hozzárendelt receptorokon a célsejtek felületén kötődhetnek (itt a GABA recep-torokra). Sok neurotranszmitter egyszerű aminosav, vagy amino-savak metabolitjai.Mint természetes neurotransz-mittert, a GABA mellett például a következőket lehet besorolni: acetylcholin, noradrenalin, dopamin, szerotonin.
A MENOPAUZA
A petefészkek tüszőhormon-termelésének csökkenését, majd megszűnését a szabályos havivérzés elmaradása követi. Átlagosan az 50. életév körül következik be. A menopauza körüli, un. változókori időszakban a tüszőhormon termelés csökkenése miatt számos tünet, panasz jelentkezik.A tünetek válto-zatosak, közös jellemzőjük, hogy a tüszőhormon hiánya miatt alakulnak ki:Kivörösödés, éjszakai izzadás, alvászavar, hőhullámok, hüvelyszárazság, gyakori hólyaghurut és fájdalmas vizelés, akaratlan vizeletvesztés (csöpögés), bőrszárazság, hajhullás, haj- és köröm-törékenység, szexuális élet fájdal-massága, libidó és orgazmus-készség csökkenése, ingerlékenység, koncent-ráló-képesség csökkenése, memória-zavarok.
MIK IS AZOK AZ AMINOSAVAK?
Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék a szervezetben számos fontos funkciót töltenek be. Az esszenciális aminosavak nélkülözhetetlenek az élet-folyamatok zavartalan lebonyolításához, de a szervezet nem tudja őket előállítani. Ezeket a szervezet a táplá-lékból veszi fel és építi be magába. A szervezet összes fehérjéje alapvetően ebből a 20 aminosavból épül fel, ám ezek a fehérjék mind méretükben, mind össze-tettségükben, mind feladatukban jelentős eltéréseket mutatnak. Ennek oka, hogy nem csak az aminosavak sorrendje számít, tehát az, hogyan követik egymást, hanem a térbeli helyzetük is. Így kivitelezhető, hogy ez a viszonylag csekély számú aminosav a fehérjék széles palettáját fel tudja vonultatni.
A NYÁLKAHÁRTYA
Számos különböző nyálkahártya-típus létezik, attól függően, hogy mely szervrendszerben helyezkedik el. Más felépítésű borítja a légzőrendszert, az emésztőrendszert, illetve az urogenitális szervrendszert.Egyes szervek nyálkahártyái speciális funkciókkal rendelkeznek. A gyomor- és a bélnyálkahártya részt vesz az emésztésben és a tápanyag-felszívódásában. Az orrnyálkahártya segíti a szaglást, csillószőrei pedig felfogják a port és az egyéb szennyeződéseket. A hüvelynyálkahártya segíti a hüvely természetes öntisztulását, továbbá biztosítja annak nedvességét. A nyelőcső nyálkahártyája által kiválasztott nyák megvédi a nyelőcsövet az ételek lenyelése közbeni eróziótól.
MIKROBIOM - BÉL-AGY TENGELY
Napjainkban már szakmailag elfogadottá vált, hogy az emésztési problémák gyakran társulnak idegrendszeri és pszichés problémákkal. Vizsgálatok sorozata igazolta, hogy a mikrobiom direkt hatással van az agy működésére, a hangulatunkra, a metabolizmu-sunkra, libidónkra, immunrendszerünkre és arra is, hogyan fogjuk fel a világ változásait, mennyire tiszták a gondolataink. Az egészséges felnőtt szervezetben a bélbaktériumok becsült száma 1012 nagyság-rendűre tehető, tehát a velünk élő mikroorganizmusok összessége hatalmas számot jelent. Érdekesség, hogy bélbaktériumainknak összességében 150-szer annyi génjük van, mint egy embernek. Ezt az óriási gyűjteményt nevezzük mikrobiomnak. Az egészséges bélflóra meggyengülésével a kórokozók könnyebben telepednek meg, a toxinok könnyebben kerülnek a szervezetbe, és a tápanyagok felszívódása – az emésztésünk – is megváltozik, gyakran jelentkeznek puffadásos jellegű, kellemetlen hasi panaszok. A dysbiosisban a patogén mikrobák által termelt anyagok okozhatnak funkcionális vagy morfológiai eltéréseket.
IMMUNITÁS
Szervezetünk immunrendszerének több mint 80%-a a bélcsatorna körül található. A tudomány számos összefüggést mutatott ki a megváltozott bélflóra és a krónikus gyulladásos betegségek kialakulása között. Az egyik gyulladás követi a másikat, és így a szervezet szinte állandó gyulladásban van. Az. antibiotikumos kezelés, a nagy stressz vagy akár a gyomor és bélfertőzések is tipikus kiváltó okai lehetnek annak, hogy bizonyos élelmiszerekre (tejtermék, liszt, élesztő ... ) átmenetileg érzékenyen reagálunk. A különböző szerveze-tekre ugyanazok az ételek másként hatnak, pl. vércsoport szerinti diéta, paleo stb. A különböző diéták nem biztos, hogy mindenkinek egy-formán jók. Van akinek hatásosak, másoknak hatástalanok. Mindez az emésztőrendszer flórájának aktuális összetételétől is függ, attól, hogy a bennünk élő baktériumok és emésztőnedvek milyen anyagokra bontják az ételt, valamint a bakté-riumok életük során milyen egyéb anyagokat, mérgeket szabadítanak fel, illetve az immunrendszerünk mely kórokozókat, vagy vegyüle-teket ismert már meg ellenségként.
MIK AZOK AZ ANTIOXIDÁNSOK?
Az antioxidánsok olyan anyagok, melyek megvédik a szervezetünket az oxi-dációs folyamatoktól, ugyanis a szabadgyökök károsítják egyebek mellett a géneket is, ezáltal az antioxidánsok védelmezik génjeinket is. Az antioxidánsok közé sokféle vegyület és molekula tartozik, köztük például bizonyos vitaminok, flavonoidok, telítetlen zsírsavak és nem utolsó sorban a hidrogén, amelyek közös tulajdonsága, hogy semlegesítik a szabad gyököket. Ez a sokféle antioxidáns eltérő módokon fejti ki hatását. Némelyik maga oxidálódik, így óvva a többi molekulát, a másik elektront képes átadni a pozitív töltésű szabad gyököknek - ilyen a hidrogén -, de általános jellemzőjük, hogy növelik, segítik egymás hatását. Működésükkel csökken a sejtek károsodásának mértéke, csökkennek a kar-cinogének hatásai, sőt segítik az egészség fenntartását, a regenerációs folya-matokat javítják, így képesek lassítani az öregedést is.
MIK AZOK AZ SZABAD GYÖKÖK?
A szabad gyökök nagyon reakcióképes molekulák, amik általában párosítatlan vegyértékelektronokkal rendelkeznek. Nagyon rövid életűek, igyekeznek a lehető leggyorsabban reakcióba lépni más vegyületekkel, így oxidálva azokat. A szervezetben a leggyakoribb szabad gyökök oxigéneredetűek. A sejtekben az antioxidánsok hivatottak megkötni az ilyen szabad gyököket, amennyiben viszont ez nem sikerül, úgy azok a közelben található zsírsavakhoz, fehérjékhez, szénhidrátokhoz, vagy a DNS-hez, RNS-hez kapcsolódnak hozzá, akadályozva azok működését, roncsolva őket. Szerencsére vannak a sejtekben olyan folyamatok, melyek képesek helyreállítani, vagy eltüntetni ezeket a sérült molekulákat, de ha mennyiségük megnövekszik, az a biokémiai folyamatok módosulásához, vagy akár a sejt halálához is vezethet.
MI AZ A COENZYM Q10?
A Coenzym Q10 egy vitaminszerű anyag, amely az összes energiatermelő sejtben meg-található. Legnagyobb konzentrációban a szívben ,a vesében, májban, izomszövetben. Szervezetünk képes előállítani,viszont az életkor előre haladtával az endogén Q10 ter-melés fokozatosan csökken,20-25 éves korunkban maximumon, míg 40-50 év felett akár 30% -kal csökkenhet,szövetenként eltérő módon.Jelenléte nélkülözhetetlen az ATP termelő légzési lánc működésénél.Javítja a szívizom energetikáját. A Coenzym Q10 szerepet játszik a mitokondrium membránban zajló aerob sejtlégzés elektron szállítási láncában. A coenzym Q10 kapszula, hasznos lehet a sztatinokat (koleszterin csökkentő) szedők számára, mivel csökkentheti azok gyakorta okozott mellékhatásait.
MIK AZOK A MITOKONDRIUMOK?
A mitokondriumok hosszúkás alakú, két membránnal határolt sejtalkotók. Legfőbb feladatuk,hogy felhasználható kémiai energiával, ATP-vel lássák el az egész sejtet. A mitokondriumokat gyakran a sejtek erőműveinek is emlegetík, mert központi szerepe van a sejtek energiaháztartásában. Egyre több betegségről derül ki, hogy a mitokondrium mükődési zavara is szerepet játszik kialakulásukban.
A MAGNÉZIUM FONTOSSÁGA
A magnézium minden ember számára életfontosságú ásványi anyag. Fontosságát jelzi, hogy a kálium mellett ez az elem is megtalálható testünk összes sejtjében, szerepet játszik szervezetünk anyagcseréjének minden folyamatában, nélkülözhetetlen több száz enzim működéséhez éppúgy, mint a különböző nukleinsavak, proteinek és lipidek szintéziséhez. A szervezetben mintegy 25-30 gramm magnézium található, melynek csaknem fele a csontokban koncentrálódik, de az izom- és májsejtekben is jelentősebb mennyiségben fordul elő.
TÁPLÁLKOZÁS ÉS A FOLSAV
Kiegyensúlyozott táplálkozással és a megfelelő élelmiszerek kiválasz¬tásával jelentősen megnövelhetjük a folsavbevitelünket. A folsav megtalálható állati és növényi eredetű élelmiszerekben, de a spenót ezek közül is kiemelkedő szerepet tölt be. A spenóton kívül a zöld leveles saláták szintén rengeteget tartalmaznak ebből a fontos B-vitaminból.
SEGÍTSÉG, HOGY A MOZGÁS SOKÁIG ÖRÖMFORRÁS LEHESSEN!
Az ízületek a csontok mozgékony összeköttetései, melyek lehetővé teszik moz¬gékonyságunkat. Az ízületek normális esetben súrlódásmentesen mozdulnak el, azonban bizonyos megbetegedések miatt vagy az idő múlásával a könnyed elmozdulás akadályozott lehet. A porcok elvékonyodnak, forgácsolódnak végül elporladnak és idővel az elporladt ízület felszívódik. A “kenőanyag” nélküli elmoz¬dulás erőteljes fájdalommal jár és a kialakult gyulladás a környező szövetekre is átterjedhet. A kopással érintett leggyakoribb területek: csípő, gerinc, térd. Az MSM növeli az ízületek egészségét, rugalmasságát és mobilitását.
SPERMIDIN ÉS AZ IMMUNRENDSZER
A fermentált búzacsíra-kivonat vírusellenes hatását korábban már vizsgálták. Nemzetközi tanulmányok mutatták ki, hogy a koronavírus megállításában kimondottan fontos szerephez juthat a búzacsírában megtalálható spermidin. Egyik kedvező tulaj¬donsága, hogy az immunrendszer működésének folyamatos szabályozásával megelőzheti azt a „citokin viharnak” nevezett drámai folyamatot, amely a koronavírus okozta betegség egyik legvégze¬tesebb szövődménye.
A BŐR EGÉSZSÉGÉNEK FONTOSSÁGA
A bőr az egyik legnagyobb kiterjedésű szervünk. A bőr kívülről és belülről is táplálást igényel, egészségének fenntartásához megfelelő mennyiségű tápanyag, oxigén, víz szükséges. A bőr öregedését voltaképpen két különálló folyamat idézi elő. Az egyik a korral együtt járó öregedés, a másik pedig a napfény hatására jön létre. Az öregedő bőr egyre kevesebb kollagént tartalmaz, és mivel a kollagén felelős a bőr vízkötő-képességéért, mindennek következtében száraz, elvékonyodó bőr jön létre.
